Dronnetpárka
Dronnetpárka lea sierra oassi Šloahttapárkkas. Dat lea giddejuvvon dálvvi áiggi, muhto lea rabas álbmogii miessemánu 18.beaivvi rájes gitta golggotmánu 1.beaivái.
Dat guovlu mii dál lea Dronnetpárka, lea leamaš párkan juo 1751 rájes. Dalle lei dat oassi Sommerro gávpotmohkis maid boargármeasttir Christian Henrik Støedt ráhkadii dego smávva rokokkobearralin iežas meahccebáikki birra. Son ráhkadii goddjes symmetralaš lieđđeráidduid, maid birra ledje šattomuorat, hearvásin ordnejuvvon lieđđerabáhtat ja gilvvagárdi. Muđui ledje dien gávpotmohkis bealddut ja giettit ja máŋga láddo.
1778:s válddii Bernt Anker badjelasas dien báikki, son lei dovddus olmmái Christiania buresbirgejeaddjiid boargáriid searvvis. Son divttii rokokkogietti leat nu go lei, muhto rievdadii birrasa nu ahte šattai eanet luonddupárkan, mas leat muorat ja šaddogárdin.
Lindealleen, mii lea dálá áiggi Henrik Ibsen gáhta guvlui, lea Bernt Ankera áiggi rájes leamaš nie. Dál, badjel 200 jagi maŋŋá, lea dat dies boares Christiania muitun ja párka lea nugo dat dalle lei.
Oassi Šloahttapárkkas
Go Šloahta plánegohte hukset 1823: s, de álge maid oastit Bellevue gávpotosiid, gosa Šloahtta galggai huksejuvvot. Váldo Sommerro gávpotoassi ostojuvvui 18.000 spesidalera ovddas bidjegis 1840: s, ja šloahta gieddedikšu Martin Mortensen ráhkadii dan oassin dan romantihkalaš luonddupárkii maid ledje ráhkadišgoahtán ođđa Gonagasgárdima birra. Dat gávccečiegat hervvoštallangárdin mii huksejuvvui sveitserstiilla huksenvugiin, gárvvistuvvui gaskal 1854-57.
Dronnetpárkkas lea álo leamaš earenoamáš sadji Šloahta párkaguovllus – dat lea párka párkka siste maid Gonagas bearaš geavaha dan áiggi go sii orrot Šloahtas. Párka lea áiggi mielde nuppástuvvan, muhto dološ romantihkalaš párkka váldo dovdomearkkaid gal leat doalahan.
Doloža dálážii
Šloahttagártneriija lea dál bargamin ásahit dien oasi Šloahttapárkkas earenoamáš šattolaš ja lieđđás párkaoassin, ja sii áigot maid lasihit párkii biologalaš valljivuođa. Dieppe oaidnit šattuid, divrriid, lottiid ja eará elliid oassin miellagiddevaš ja dehálaš Norgga gieddedáiddahistorjjás.